Mi a test legizmosabb és legerősebb része?

 

A lábunk, amely elég erős ahhoz, hogy tartsa a test súlyát és mozgásba hozza járás, futás, ugrás során. A medence és a térd elülső részén elhelyezkedő izmok hajlítják a csípőt, emelik, közelítik és forgatják a combot, feszítik a térdizületet, ezáltal járás közben a láb előrelendítését teszik lehetővé.



 Mi a mezolitikum?

A mezolitikum, a kőkor középső időszaka. E korban élő ősemberek már pengéket, késeket készítettek kőből. A gyűjtögető életmód mellett földműveléssel is foglalkoztak, és agyagedényeikben sütni, főzni tudtak.



 Hol található a legcsodásabb kristálybarlang?


A kristálybarlang 300 méter mélyen a földfelszín alatt, Mexikóban található. A helyi bányászok véletlenül fedezték fel. Ez a barlang nem csak meseszép, de igazán veszélyes is. 45 celsius fok meleg van a barlangban és a páratartalom majdnem eléri a száz százalékot. Itt található a világ legnagyobb kristály képződménye, ami 11 méter hosszú.



Hányféle hangot tudunk észlelni?

 

A hallás révén több, mint 400 000 különféle hangot észlelünk környezetünkből. A hangokat a fül fogja fel, amely az egyensúly-érzékelésért is felelős. Az emberi fül három fő részből áll: külső fül, középfül és belső fül. Minden résznek megvan a maga szerepe a hang érzékelésében és feldolgozásában. Az elsődleges hallókéreg mögötti, hallási asszociációs kéregben dől el, hogy a felfogott hangokat beszédként, zeneként vagy zajként érzékeljük.

 



Mi az a pingó?

 

A pingó nem más,mint a föld takarta jégből álló halom. Úgy keletkezik, hogy a felszín alatt rekedt víz megfagy, majd a jég felpúposítja a talajt. A szó az eszkimó nyelvből származik, jelentése dombocska.


Hol találhatóak Kappadócia csodái?


Törökország csodái a kappadóciai völgyekben találhatóak. Az itt elterülő mesebeli kőoszlopokat az ókori áradások és szélviharok formálták. Némelyikük a 30 métert is elérhetik, de ettől vannak magasabb tornyok is. Formájukat tekintve szinte egy mesevilág tárul elénk. Gombák és fagylalttölcsérek vertek "gyökeret" ezen a különleges területen. Az itt élő emberek lakóhelyeket vájtak maguknak a kőzetekbe.


Milyen gyorsan terjed a hang?


A hang másodpercenként kb. 330 m-es sebességgel terjed a levegőben. Ha a hőmérséklet és a nyomás csökken, a hang is lassabban terjed. Vízben sokkal gyorsabban halad, 1500 m-t tesz meg másodpercenként.


Hogyan úszik a hajó?


A fém nagyon nehéz, de a hajóban levegővel telt részek is vannak. A hajótörzs kiszorítja a vizet, a víz pedig visszahat a hajóra. Ez a felhajtóerő tart egyensúlyt a hajó súlyával, és tartja a hajót a víz felszínén.


Melyik a világ legmagasabb szobra?


A legmagasabb szobor a kínai Cse-nan tartományban található Spring Temple Buddha, magyarul a Forrás Templom Buddha. Nevét a szobor közelében található forrásvízről kapta. Magassága 153 méter, beleértve a 20 méter magas trónt és a 25 méter magas épületet.

 


Mitől különleges a Hilier-tó?

 

A nyugat-ausztráliai Hilier-tó, rózsaszín árnyalatától igazán különleges. A tudósok szerint egy piros pigmenttel rendelkező algafaj kölcsönzi ezt a szokatlan színt a víznek. A tó épp annyira sós, mint a Holt-tenger.


Melyik az emberi test legnagyobb szerve?

 

Legnagyobb szervünk a bőr, ez a szervezetünk fedőanyaga. A bőr védi a belső szerveket a kiszáradástól és megakadályozza, hogy a baktériumok eljussanak a belső szerveinkhez. Bőrünk 0,5 - 6 mm vastag, melynek vastagsága az elhelyezkedéstől függ. Legvékonyabb a szemhéjunkon és a legvastagabb a lábunkon.


Ki volt Cook kapitány?

 

Ő volt a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya, és nem mellesleg tengerész, felfedező, térképész. Első útján az Endeavour nevű hajóval szelte körül a Csendes-óceán szigetvilágát és térképet készített Új-Zélandról. Második útján felfedezte a Tonga- szigeteket és az Antarktisz felé vette az irányt. Azonban a jég miatt nem juthatott el odáig, így arra  a következtetésre jutott, hogy arrafelé nincs már szárazföld. Harmadik útján az Északnyugati - átjárót kutatta és felfedezte a Hawaii-szigeteket. Itt is halt meg.


Mi az a pekari?


A pekarik a disznófélék családjába tartoznak. Agresszív állatok, nem lehet őket szelídíteni. Társas lények, ezért csordákban élnek. A sivatagos vidékeken idejük nagy részét szúrós fügekaktuszok árnyékában töltik. Ennek gyümölcse az egyik kedvenc eledelük, de szívesen fogyasztanak még gyökereket. Általában ikreket hoznak a világra és a kicsik néhány órával születésük után már vidáman szaladgálnak.


Miért pislogunk?


Azért pislogunk, hogy szemünket megvédjük az idegen testektől. A pislogás által szemünket megtisztítjuk az idegen anyagoktól és a könnyek segítségével benedvesítjük szemünket.


A tengerekben is vannak uborkák?


Igen, vannak. Most természetesen ne a  zöldségre gondolj, hanem azokra az állatokra, amelyek a tenger fenekén élnek. Ők a tengeri uborkák. Méretük sokkal nagyobb, mint egy uborka, hiszen hosszát tekintve elérheti az 1 métert is. Karjaik nincsenek, testfaluk erőteljes bőrizomtömlő. A szája körül "karok" nőttek. Az apró nyúlványokkal a homokot forgatják, táplálék után kutatva.


Miért vannak nappalok és éjszakák?

 

A Föld kering a Nap körül és egyúttal forog a saját tengelye körül is. Ennek időtartama egy nap, vagyis 24 óra. A Föld nyugatról kelet felé forog, ezért is láthatjuk, hogy keleten kell fel és nyugaton nyugszik a nap.  A Föld azon részén, amely a Nap felé fordul nappal van, amely távolabb, ott éjszaka.


 

Hogyan készült az első film?


Tudod-e, hogy a film nem más, mint állóképek sorozata? Ha ezeket az állóképeket gyorsan vetítik le egymásután, a szemünk azt folytonosnak érzékeli. 1878- ban Eadweard Muybridge, 12 egymás mellé állított fényképezőgéppel rögzített egy mozgássort, a ló vágtatását. Majd egy korongon elhelyezte sorrendben ezeket a fotókat és a korong forgása a mozgást érzékeltette. Pár évvel később Alva Edison és William Dickinson találmánya az úgynevezett kinetográf már önmagában képes volt rögzíteni a felvételeket. Auguste és Louis Lumiere mindezt továbbfejlesztve,megalkotta a felvevő és vetítőgép szerepét betöltő kinematográfot. 1895. december 28-án a Lumiere fivérek a párizsi Grand Cafe egyik termében megtartották a világ első mozielőadását.


 

Mi az esőerdő?


Az esőerdő az erősen csapadékos éghajlaton növő erdős társulások. Itt szinte minden nap esik az eső, a levegő pedig párás és forró. Sajnos területük egyre inkább zsugorodik a túlzott fakitermelés és a mezőgazdasági használat miatt.

A legnagyobb esőerdő az Amazonas - medence,  Dél- Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét az Amazonas folyóról kapta. Amazónia kétharmada Brazíliához tartozik és fővárosuk Brazília is a területén fekszik.

    • amazonas 1
    • amazon folyó 1
  • 1/2
  • Előző
  • Következő

Az állatvilág itt igen változatos, számát csak megbecsülni lehet, hiszen Amazónia nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt.

Néhány állat az esőerdők világából: tukán, óriáskígyó, orangután

    • orangután
    • tukán
    • óriáskígyó
  • 1/3
  • Előző
  • Következő

forrás:plus.google.com, teletica.com, news.asiantown.net

Az esőerdő növényei között vannak kúszónövények, más néven liánok, amelyek a fák törzseire tekeredve törekednek arra, hogy minél több fényhez jussanak. Léteznek fán lakó növények is, melyek magjai a fák közti korhadékokban csíráznak ki. A rovaremésztő növények az esőerdők különleges növényei. Rovarfogó leveleik vannak és rovarcsalogató illatanyaggal rendelkeznek, amivel áldozataikat magukhoz tudják csalogatni.

Néhány jellegzetes növénye: a kaucsukfa, pálmafélék és a fügefajok

forrás:flugo.com.pl


 

Mi a tajga?


A tajga éghajlati öv nagyrészt kis fajszámú tűlevelű erdő. Ez az éghajlati öv megtalálható Kanadában, Alaszkában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Oroszország egyes részein, de ide tartozik még Észak- Kazahsztán és Japán északi része is. A sarkvidék és a tundra után, a tajga a Föld leghidegebb területe. Itt a tél 5-6 hónapig tart, az éves átlaghőmérséklet fagypont alatt van. A nyár rövid, meleg és esős. A tavasz és az ősz mindössze csak pár hétig tart.

 

A tajga növényvilága:

A tajga lombkoronaszintje  igen zárt, így kevés fényt tud átengedni. A zuzmók és a mohák igen elterjedtek. A tajga növényvilágának nagy része tűlevelű fa: vörösfenyő, lucfenyő, erdeifenyő. A hideg időt a vörösfenyő tűri a legjobban. Találkozhatunk zárvatermőkkel is, mint például a nyárfa, berkenye vagy fűzfa.

 

A tajga télen és ősszel:

    • tajga ősz
    • tajga
  • 1/2
  • Előző
  • Következő

képek forrása: answers.com, ourarcticrefuge.org

A tajga állatvilága:


Az itt élő állatok megfelelően alkalmazkodtak a hideg éghajlathoz. Egyes állatok réteges bundát vagy tollazatot növesztenek, így védve magukat a zord hidegtől. A tajgán élő állatok között megtalálható a rénszarvas, hiúz, farkas, sas, bagoly, medve stb.

    • rénszarvas
    • hiúz
    • farkas
  • 1/3
  • Előző
  • Következő

képek forrása: mundotkm.com, si.com, vk.com


 

Mi a sivatag?


A sivatag egy olyan terület, ahol az évi csapadékmennyiség kevesebb, mint 250 mm. Sőt vannak olyan területek, ahol évekig nem esik az eső. Olyan nagy a szárazság, hogy a talaj itt terméketlen. A hőmérséklet nappal igen magas, éjjel viszont eléggé hűvös. A sivatagok felszínét a szél és az időszakos vízfolyások alakítják, valamint a mállás és az aprózódás. A legnagyobb földi sivatag a Szahara, Észak - Afrikában.

forrás:taringa.net

A sivatagi állatok

 

Az itt élő állatok jól alkalmazkodnak a sivatag nyújtotta életkörülményekhez. Vannak akik éjszaka járnak élelmet keresni, így elkerülik a túlzott felmelegedést. Mások raktározott tápanyagaik elégetésével, sejtjeikben állítják elő az életben maradáshoz szükséges vizet.

Íme néhány sivatagi állat: teve, skorpió, sivatagi róka

    • skorpió
    • teve
    • sivatagi róka
  • 1/3
  • Előző
  • Következő

Habár igen száraz a sivatag, mégis több ezer növényfaj él ezen a területen.

Néhány közülük: kaktusz, dum pálma

    • dum pálma
    • kaktusz
  • 1/2
  • Előző
  • Következő