Menü

A legjobb barát

 A legjobb barát


Az én legjobb barátom Lóri. Már az oviban is barátok voltunk. Egymás mellet volt a szekrényünk is. Neki falevél volt a jele, nekem pedig fa. A szüleink ezt mindenképp az összetartozás jeleként értelmezték:). Habár fogalmam sincs, hogy ez mit jelent! Lóri igazi mókamester. Mi úgy becézzük:Lódító Lóri, mert kedvenc időtöltése a nagyot mondás. Amikor egyszer elmeséltem neki, hogy apukám milyen csodaszép házat épített Fifinek, ő erre csak legyintett és azt mondta:

-Ez semmi! Az én apukám olyan kutyaházat épített, aminek két bejárata van, meg ablaka amin redőny van, és neon zöld színű. Sőt egy kakas is ül a tetején, hogy a kutya minden reggel kakasszóra ébredhessen.

Már akkor gyanakodtam, hogy talán ez kamu, de úgy voltam vele, hogy egyszer biztosan láthatom ezt a kakas őrizte kutyaházat, így nem kételkedtem tovább. Nem is olyan sokára, talán két hét telhetett el, amikor Lóri anyukája meghívott minket vacsira hozzájuk. Na akkor néztem nagyot! Hiszen nem, hogy kutyaházuk nem volt, de még kutyájuk sem, csupán egy girhes macskájuk. Ekkor neveztem el őt Lódító Lórinak, és akkor döntöttem el, hogy ez a barátság, barátság marad, mert bár Lóri hazudott nekem, de én tudtam, hogy nem rosszindulatból tette, hanem azért, mert ő ilyen. Mindig nagyobbat akar mondani, mint amit elbír!

De én így szeretem, olyannak, amilyen...